BEVÉTEL- ÉS NYERESÉG-KALKULÁCIÓ

A 2008-as HÚSVÉTI SÜTEMÉNY-VÁSÁRRÓL

 

A Hûvösvölgyi Gyermekotthon növendékeinek, dolgozóinak és más
segítõszándékú személyeknek az együttmûködésével, 2008. március 05.
és 24. között, jótékonysági meggondolásból, beigli- és más sütemények
sütésébe kezdtünk, melynek eredménye az alábbi megosztásban tudott megvalósulni.

Az alábbi táblázatban a készített- és eladott mennyiségekrõl adok tájékoztatást

A BEIGLI FAJTÁJA	500gr. Készítettdb	500gr Eladottdb	250gr. Készítettdb.	250gr. Eladottdb	Összesen készített mennyiség
MÁKOS	42	31	48	37	90 db.
DIÓS	42	29	48	24	90 db.
MANDULÁS	24	18	36	20	60 db.
Összes mennyiség	108	78	132	81	240db.

 

A SÜTEMÉNY FAJTÁJA	500gr Készített csom.	500gr Eladott csom.	250gr Készített csom.	250gr Eladott csom.	Összesen készített mennyiség
LINZER aprósütemények (kakaós, fahéjas, diós, mákos, kókuszos...)	16	14	36	26	52 db.
Kókuszos puszedli-szelet	2	2	8	4	10 db.
Mákos puszedli-szelet	2	0	8	6	10 db.
Diós puszedli-szelet	2	0	8	3	10 db.
Püspökkenyér(400gr/db) (elõre nem tervezett sütemény)	32	29	-----	-----	32 db.
Összes mennyiség	54	45	60	39	114db.

Az alábbi táblázatban az eladott mennyiségek bevételeirõl adok tájékoztatást

A BEIGLI FAJTÁJA	500gr. Ft./db.	500gr.  Eladott érték	250gr. Ft./db.	250gr.  Eladott érték	Összesen  Eladott érték
MÁKOS	750,- (31db.)	23.250,-	450,- (37db.)	16.650,-	39.900,-Ft
DIÓS	800,- (29db.)	23.200,-	500,- (24db.)	12.000,-	35.200,-Ft
MANDULÁS	900,- (18db.)	16.200,-	550,- (20db.)	11.000,-	27.200,-Ft
Összesen eladott érték		62.650,-	----	32.550,-	102.300,-Ft

 

A SÜTEMÉNY FAJTÁJA	500gr. Ft./db.	500gr. Eladott érték	250gr. Ft./db.	250gr. Eladott érték	Összesen  Eladott érték
LINZER aprósütemények (kakaós, fahéjas, diós, mákos, kókuszos...)	450,- (14db.)	6.300,-	250,- (26db.)	6.500,-	12.800,-Ft
Kókuszos puszedli-szelet	750,- (2db.)	1.500,-	450,- (4db.)	1.800,-	3.300,-Ft
Mákos puszedli-szelet	800,- (0db.)	0,-	500,- (6db.)	3.000,-	3.000,-Ft
Diós puszedli-szelet	900,- (0db.)	0,-	550,- (3db.)	1.650,-	1.650,-Ft
Püspökkenyér (400gr/db) (elõre nem tervezett sütemény)	600,- (29db.)	17.400,-	-----	-----	17.400,-Ft
Összesen eladott érték		24.750,-		11.450,-	38.150,-Ft

Az alábbi táblázatban az el nem adott mennyiségek értékérõl adok tájékoztatást

A SÜTEMÉNY FAJTÁJA	500gr. El nem adott db.	Össz. érték	250gr. El nem adott db.	Össz. érték	Összesen el nem adott  Ft. érték
MÁKOS beigli	11	8.250,-	11	4.950,-	13.200,-
DIÓS beigli	13	10.400,-	24	12.000,-	22.400,-
MANDULÁS beigli	6	5.400,-	16	8.800,-	14.200,-
LINZERaprósütemények (kakaós, fahéjas, diós, mákos, kókuszos...)	2	900,-	10	2.500,-	3.400,-
Kókuszos puszedli-szelet	0	0,-	4	1.800,-	1.800,-
Mákos puszedli-szelet	2	1.600,-	2	1.000,-	2.600,-
Diós puszedli-szelet	2	1.800,-	5	2.750,-	4.550,-
Püspökkenyér(~400gr/db.) (elõre nem tervezett sütemény)	3	1.800,-	0	0,-	1.800,-
Összes mennyiség	39	30.150,-	72	33.800,-	63.950,-

Az eladásra nem került mennyiség „protokoll-fogyasztásra” ment
(ajándék, kóstoló, árusításból megmaradt és a gyermekotthon lakói között szétosztott, stb.). Ennek össz. eladási értéke: 63.950,- Ft.

Pénzforgalmi adatok, a záró egyenleg szerint:

Összes bevétel (az adományok hozzáadása nélkül)	140.450,- Ft.
Összes adomány	+ 5.685,- Ft.
Összes kiadás (nyersanyag-költség)	– 119.114,- Ft.
Összes fölhasználható nyereség	27.021,- Ft.

A számítás nem tartalmazza a ráfordított energia költségeit, amely effektíve nem volt
számunkra kézzel fogható, de jelentõs (kb. 30 % plusz) kiadás lett volna: nem beszélve a térítésmentes munkavégzésrõl, a szervezési (pl. telefon, szórólap, stb.) és a szállítási költségekrõl! Ezek a nem számolt költségek is, tulajdonképpen, adománynak tekinthetõk.

Minthogy eredetileg, valamivel nagyobb tételû eladásra számoltunk most is (az elõre nem
számolt akadályoztatások miatt keletkezett 3-4 napos termelés-megakadás eredményeként nem jutott elég idõ a piacszervezésre sem), ezért kisebb mennyiségû nyersanyag is megmaradt, a vásárolt készletbõl. Ezek egy részét, a Hûvösvölgyi Gyermekotthon lakóinak, még a
késõbbiek folyamán (a gyerekek bevonásával)megsütöm, pl. fonott kalácsnak, „batyu”-nak,
stb., más részét pedig, a májusi Túlélõ-portya élelmezéséhez használjuk föl. Ilyen formán, ez is nyereségként számolható el...

A süteménykészítést- és vásárt, ismét több, elõre nem várt probléma is nehezítette.
Egyrészt, ismét teljesen egyedül kellett megoldanom az anyagbeszerzést-, szállítást, a
teljes „piac-szervezéssel” együtt. Másrészt, a termelés elsõ negyedében, meg kellett s
zakítanom a munkafolyamatok menetét, mert a konyháról – elõre nem várt okok miatt –
ki kellett költöznöm és áthurcolkodnom, egy kb. 200 méterre lévõ épületrészbe, ami vendégszobának volt berendezve, az intézmény-telek alsó részében. Itt a bútorzatot, a
lehetõ legkisebb helyre kellett össze pakolnom, hogy valamivel nagyobb teret kapjak
ahhoz, hogy a nyersanyagokat, eszközöket, késztermékeket el tudjam helyezni valahová. Emellett még a termeléshez- és csomagoláshoz szükséges teret is ki kellett alakítanom
és használhatóvá kellett tennem. Ehhez, pl. 2 db. hûtõszekrényt is le kellett vinni, s hogy
elférjen, a konyhaajtót le kellett szerelnem. A mosogató csaptelepét is meg kellett
javítanom, mert mindenfelé spriccelt belõle a víz: el volt törve. Az összes nyersanyagot
és eszközt is le kellett hordanom:- mindezt leginkább egyedül... A gyerekek, csak a
tanóra utáni, vacsora elõtti idõben, 5 és 6 óra között tudtak segíteni egy keveset. Ez a „költözködés”, kb. 3-4 nap termelés-kiesést jelentett.

A nagykonyhát csak akkor használhattam tésztagyúrásra-, sütésre (este, éjszaka, ill.
hétvégén), amikor nem dolgoztak a konyhai alkalmazottak. Ekkor, az intézmény-telek
alján lévõ épületrészbõl (több fordulóval), föl kellett hordanom minden szükséges (kimért) nyersanyagot, ill. sütnivalót, s ha elkészültem, akkor visszahordani. 
(Minden egyes forduló alkalmával, legalább 400 métert és kb. 120 lépcsõt kellett
megjárnom oda-vissza, s mind eközben, állandóan kulcsra zárni – a legjobb esetben is –
3 ajtót...) A szûk határidõ miatt, ez nagyon leterhelõ volt, szellemileg- és fizikailag egyaránt.
Hogy a lemaradás ne legyen olyan nagy, volt, hogy közel 60 órán át talpon voltam és
dolgoztam. Ez azonban úgy kimerített, hogy szédülni kezdtem, majd hányinger, remegés
és kettõs látás kezdett gyötörni: kénytelen voltam fél nap pihenõt beiktatni. A további
napokban sem aludtam többet napi 2-3 óránál (egészen Húsvét vasárnapig).

A rosszba viszont jót is tudtam csempészni! Ezen az „új helyszínen”, jobban meg tudtam valósítani, az eredetileg is szándékolt „kettõs célt”: a gyerekek szabadidejének hasznos lekötését (munkaterápiát), és a szabadidõs programok támogatását a nyereségbõl.
Bár most, ez utóbbi –minden igyekezetem ellenére–, sajnos nagyon csekély mértékben
ikerült...

A gyerekek, a sütemény-készítésbõl-, csomagolásból- és értékesítésbõl is egyaránt
kivették részüket! Jóérzéssel és meghatódottsággal töltött el az a megtapasztalás,
hogy milyen komoly változást idézett elõ, több (problémás) gyerek viselkedésében,
ez az alkotó-, értékteremtõ tevékenység. Az egyik, egyébként nyugtalan- és (vandál)
agresszív természetû gyerek, pl. olyan fegyelmezett odaadással és szépen dolgozott,
mint egy komoly felnõtt. Aki pedig hírhedtté vált a komolyabb értékû lopásairól,
szinte a legjobban vigyázott arra, hogy az értékesített tételekkel pontosan elszámoljon,
s még a munkájáért fölajánlott jutalékról is lemondott, mondván:- „annyival is több lesz a táborokra!”

A gyerekek, a gyakorlat segítségével, hamar megtanulták a vendéglátással kapcsolatos legalapvetõbb dolgokat... pl., hogy minden munkafázis elõtt, a legelsõ tennivaló a 
kézmosás, hogy nem komolytalankodunk a munkaterületen, nem játszunk az eszközökkel
és a nyersanyagokkal, hogy a legjobb tudásunk szerint végezzük a föladatunkat.
Értékesítésnél pedig, hogy tisztelettudóan viselkedünk a vásárlóval, nem erõszakoljuk rá a terméket, hanem kedvesen kínáljuk, segítünk választani, elõzékenyek vagyunk, egyszerre
csak egy vásárlót szolgálunk ki teljes figyelemmel, és egyszerre csak egy eladó foglalkozik ugyanazzal a vásárlóval, hogy ne zavarjuk össze egymást, stb.. Gyakorolhatták azt is, hogy hogyan kell visszaadni nagyobb összegû fizetés esetén, és hogy hogyan kell címletenként összesíteni a bevételt, hogy gyorsan és pontosan megtudjuk az eredményt. Megtanulhatták
azt is, hogy mi a nyitóegyenleg, és mi a záró-egyenleg, stb.

A tevékenykedõk köre, elsõsorban a 2. szakmai egység 7. csoportjából került ki. Közülük
is a legtöbbet, Haga László (Laci) és Lakatos László (Ufó) segített. A többiek pedig 
(csökkenõ aktivitási sorrendben) a következõk: Tóth Krisztián (Manó), Tóth Richárd 
(Ricsi), Varga Anna (Panni), Turi Roland (Roli), Lakatos Szandra(Szandi), Horváth
Laura (Lau). A 6-os csoportból pedig, Igliczi Zoltán (Zoli)végzett nagyon szép,
fegyelmezett munkát.

A föntiekbõl kiderülhet, hogy –ugyan nem a leg optimálisabb munkakörülmények
között és nem valami komoly anyagi nyereséggel–, de az erkölcsi oldalát tekintve
(az eddigi visszajelzések szerint is), húsvéti áldozatunk nem volt hiábavaló:
jótékonysági süteményvásárunk, végül is nyereségesen zárult.Minthogy az elmúlt idõben egyre leterhelõbb akadályok nehezítették a sütemény készítést és annak eredményességét, a jövõben csak akkor vállalom ezt a –számomra sem kockázatmentes– tevékenységet, ha végleges megoldást tudunk találni a nyugodt termelésre és az optimális munkakörülményekre:- így, sokkal hatékonyabban tudunk majd jobb minõséget is elõállítani.

Budapest, 2008. április 1.

Csordás Imre

Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens