Az ifjúsággal való törõdés számomra missziót jelent!

Sigmund Freud, neves osztrák pszichológus megállapítása szerint a gyermekkorban szerzett pozitív ill. negatív élmények, tapasztalatok az ember egész életére kihatnak.

Ez határozza meg az ember életminõségét, azt, hogy „jó”, vagy „rossz” ember lesz.

Ezért tartom a legfontosabbnak az ifjúságnevelést!

Célom:

Elsõsorban a kallódó ifjúság összefogása, és különféle rekreációs programokon keresztül tisztességes emberré és tisztaszívû magyarrá (vagyis: jó, magyar honpolgárrá) nevelése - függetlenül társadalmi helyzetüktõl, felekezeti és etnikai hovatartozásuktól - (empatikus hozzáállással, a tolerancia jegyében).

Elvem:

 az életre való játékos fölkészítés – a természetpedagógia alkalmazásával,

a „túlélés” ideológiájának és gyakorlati elemeinek megismertetése, az ember és a természet (az állat- és a növényvilág, ill. a természeti elemek), valamint az ember és a társadalom (a társadalmi értékrend) kapcsolatának elmélyítése révén.

Arra törekszem, hogy az ifjúság erkölcsi érzékenységét fölkeltsem a közösségi összefogásra, a segítõkészségre, a szellemi és fizikai munkának és az általa létrehozott értékeknek a megbecsülésére, valamint a jóra és a tökéletességre való törekvésre.

Törekvéseim között szerepel nemzeti hagyományaink ápolása és az egészséges és normális nemzeti és magyar öntudat szélsõségektõl mentes kialakítása, megszilárdítása is.

Fontosnak tartom a jellemnevelésben:

az önzetlen, segítõ- és tettre kész, céltudatos, határozott, személyiségzavarral nem küszködõ egyéniség kialakítását. A kötelességtudat és felelõsségérzet gyakorlati elmélyítését, a kitartó, küzdõ szellemiség, a becsületesség, a szorult helyzetekben, megpróbáltatásokban való erõs lélekjelenlét, helyzetfelismerés és probléma-megoldó készség, valamint a helyes értékrend kifejlesztését.

A pedagógiai nevelõi stílusok közül a „meleg-engedékeny” stílusnak vagyok elkötelezett híve, a szabadosság elutasítása mellett.

Ugyanis, ha szeretettel és bizalommal fordulok a gyerekek felé, engem is szeretni fognak, és bizalmukba fogadnak. E kölcsönös bizalom és elfogadás alapján az általam képviselt értékrendet (eszmeiséget, sportot, zenét, tantárgyat, stb.) is jobban elfogadják: ezáltal követendõ példaképpé válhatok a szemükben, s így a nevelés is hatékonyabb lesz.

Bevált eszközeim: a túrák és a táborozások

Az ifjúságnevelõ munkában eddig eltöltött több, mint 20 év gyakorlati tapasztalatai igazolják, hogy az egész napos túrák, de fõleg a táborozások ideje alatti intenzív, nevelõ hatású foglalkozások komoly, pozitív eredményeket hoznak – aránylag rövid idõ alatt is – a gyermekek és fiatalok jellemfejlõdésében, fizikai állóképességük javulásában. A táboroztatást, mint a kapcsolatteremtés és együttmûködtetés módszerét, a pszichológia kiváló eszközeként ismeri el a szakma, s mint ilyet, szorgalmazza is.

Azért is küzdök,

hogy közvetlen kapcsolat alakulhasson ki – és hosszútávon is megmaradhasson – minél több  

iskolával és más gyermekintézményekkel, ifjúsági szervezetekkel, hogy minél több gyermeknek és fiatalnak adhassunk életre szóló élményeket és hasznos, jellembeli változást. Így segítve, hogy a „nagybetûs életben” is boldog és sikeres lehessen!

Mottóm:

Gróf Teleki Pál, néhai miniszterelnökünk szavaival élve: